Hogy is van ez? (Kaibaek)

Baekhyun

Elnéztem őt hátulról, tudtam volna figyelni életem végéig, ahogy táncol. Tehetséges és tökéletes, ez volt a baj vele. Legszívesebben átöleltem volna és elmondtam volna neki hogy mennyire fontos nekem, hogy mennyire vágyom rá, de nem lehetett, senki nem tudta hogy a fiúkhoz vonzódom. Jobb is volt így, nem voltak konfliktusok, nem voltak problémák, csak én voltam magányos és meg nem értett, de nekem bőven elég volt, hogy láthattam Kait minden nap és néha még igen közel is kerültem hozzá egy két troll csapattársam jóvoltából.

- Baekhyun, figyelsz rám? - Integetett Suho a szemem előtt. El is felejtettem, hogy táncolni kéne.

- Ja, nem, bocs hyung. Azt hiszem elgondolkoztam. - Sehunból kirobbant a nevetéssel együtt a víz is és telibe találta vele az éppen felé tartó Luhant. Ők sem voltak teljesen tiszták, szerintem több időt töltöttek egymás hálószobájában, mint kellett volna, mégis irigyeltem őket, Jongin igen kis eséllyel lehetett meleg. Annyira vonzó srác volt, hogy kételkedtem benne, hogy valaha is vonzódna hozzám, de azért jó volt álmodozni.

- Bacon, megint álmodozol vagy újraindíthatom a zenét?

- Mehetünk! - Mosolyogtam Suhora, aki csak rosszallóan, de huncut mosollyal csóválta meg a fejét.

Egy órával később félholtan dőltünk el a terem különböző pontjain, senki nem akart megmozdulni.

- Miért ver engem az Isten? - Sóhajtott fel Chanyeol, a rá nehezedő Chen jóvoltából. Kai nevetve mászott oda Kyungsoohoz és ő is ráfeküdt a társára, mire egy megadó nyögés volt a válasz. Irigyeltem D.O- t. Nem sokáig tehettem, Xiumin teljes súlyával rám huppant.

- Xiumin, az anyád szentségit! Szállj le rólam! - Nyöszörögtem. Kai feltápászkodott Kyungsooról és hozzánk lépett.

- Yaa~ szálj le hyungról, hyung! - Bökdöste meg a terhemet cipője orrával.

- Segíts! - Nyögte Xiu és felé nyújtotta a kezét. Jongin engedékenyen elkapta, de a ravasz disznaja lerántotta magára.

- Xiumin! - Sipítottam, mint egy légriasztó. Kai nevetve igyekezett talpra állni. - Hyung, nekem mennem kell. - Nyávogtam, miután a faliórára pillantottam. Végül Jongin felrángatta a vidám terhemet és én megmenekültem a maradandó károsodásoktól. Elbúcsúztam a srácoktól és fürgén kivágódtam a táncteremből. Szerettem a szerdákat, ilyenkor mindig énekeltem egy kicsit Jonghyun és Kyuhyun hyunggal. Felszaladtam a lépcsőn és benyitottam az aprócska terembe. A két másik srác éppen nagyban vitatkozott valamin.

- Hyung, mondom, hogy az magasabban van.

- Persze már, sosincs igazad, most sincsen.

- Majd Baekhyun megmondja. - Karolta át Jjong a vállamat és a kottaállványhoz vezetett. - Dongsaeng, ez a hang, - bökött rá egy aprócska kis kottajelre. - hol van? - Behunytam a szememet és kiénekeltem nekik azt a nyamvadt kis hangot. Néhanapján kiidegeltek a hyungjaim.

- Yaa! Nem is ott van. - Tört ki mindkettő egyszerre.

- Kérdezzétek meg Ryeowook vagy Onew hyungot! - Emeltem a magasba a kezemet, felcsillant a szemük és Kyuhyun kivágtázott az ajtón. Ketten maradtunk és amint bevágódott az ajtó, kirobbant belőlünk a röhögés. - El se hiszem, hogy megint sikerült összevesznetek ugyanazon a hangon.

- Mindig sikerül. - Düllesztette ki a kigyúrt mellkasát. Ha nem őrjített volna meg Kai, még meg is kívántam volna a Shinee dínóját.

Nemsokára megjelent egy vigyorgó Ryeowook és egy kissé értetlen Onew, imádtam a bogaras hyungjaimat. Még húsz percig kötekedtek azon az egy hangon, majd meguntam a dolgot és inkább visszaindultam a srácokhoz. Kihaltak voltak a folyosók, végül mégis szembejött velem valaki, Kibum volt az.

- Baekhyun. - Ragyogott fel az arca, mikor meglátott. - Pont téged kereslek. Kai azt mondta, hogy fent vagy a vokálosokkal. De így még jobb. Nem kell lépcsőznöm. - Mosolyodott el vidáman. - Komoly dologról szeretnék veled beszélni! Baekhyun, te meleg vagy? - Leesett az állam. Eszem megáll ettől a visualtől.

- Honnan...

- Nem vagyok hülye. Sokat láttam már ahhoz, hogy észrevegyelek. De ugye tudod, hogy esélytelen dolog Jonginnal próbálkoznod?

- Tudom. - Hajtottam le a fejemet. Megéreztem a karjait magam körül.

- Baekhyun? - Hallottam meg Kai mély hangját, tudtam, hogy a táncos vészesen közeledik.

- Gyere! - Ragadta meg hyung a kezemet és berántott a mellettünk levő ruhatárba. Ma minden hyung megbolondult. Túlságosan közel volt hozzám Key teste és azt vettem észre, hogy a száját figyelem, meg akarom csókolni. Nem sokkal később pedig ő esett nekem, ajkai szorosan simultak az enyémekre és az enyémhez préselte a testét. Felébredt bennem a vágy, átöleltem a derekát. Ekkor nyílt ki az előbb becsukott ajtó és egy lefagyott Jongin fedett fel. - Majd összefutunk. - Suttogta Kibum a nyakamba és hagyta, hogy Kait félretolva elsiessek.

Jongin nem sokkal utánam ért vissza a próbaterembe, látszott rajta a bizonytalanság. Messzire ült le tőlem, zavartan vakartam meg a tarkómat, tudtam, hogy ez most nagyon nem jött ki jól.

Kai

Soha nem hittem volna ezt Baekhyun hyungról. Az oké, hogy Luhan és Sehun majdnem minden éjjel a törésig hajszolták az ágyat, vagy, hogy volt egy- két jó éjszakám D.O- val, de, hogy Baekhyun? Baekhyun, aki édes, vicces, gondoskodó és gyönyörű hangja van. Tökéletes Kim Kibum mellé. KIM KIBUM mellé, aki bárkit megkap, akinek megvolt Kim Jonghyun, akire vágyakozik Kim Heechul, az SM legnagyobb dívája. Mi a francért kell Key hyungnak pont a mi aranyhangú Baekhyununk? És miért pont így kell megtudnom, hogy meleg? Azt hittem, hogy totálba hetero és mondjuk összejár az egyik F(x) taggal. Ez rohadt nagy pofára esés volt most nekem. Miért pont Baekhyunie? Ezt kérdezgettem magamtól a próba hátralevő részében és igyekeztem minél távolabb maradni gondolataim tárgyától, ugyanis most, hogy elérhetővé vált a számomra, félő volt, hogy tönkreteszem a kapcsolatát Kibummal. Eddig is féltékenykedtem néha miatta, csak úgy a háttérben, most féltem tőle. Féltem, mert legszívesebben rávetettem volna magamat, hogy had ne mondjam, mit csináljak vele.

- Jongiiiin! - Üvöltött Suho, mire összerezzentem. El is felejtettem, hogy most éppen táncolunk, elméletileg.

- Ne haragudj hyung! Elfelejtettem, hogy hol vagyok.

- Sehun, most leejtettem a kupakomat miattad! Le kell majd hajolnom. - Hisztizett Baekhyun, tudtam én, hogy nem kellene oda fordulnom, mert hyungom gyönyörűen bepucsított nekem, hatalmas gombóc gyűlt a torkomba. Szememet behunyva igyekeztem megnyugodni, de arcomra kiült a türelmetlenség. - Talán valami bajod van a kupakommal? - Hallottam meg Baekki hangját nagyon közelről, mire kinyitottam a szememet. Megint kár volt. A vokalista szinte az enyémhez nyomta az orrát. Beharaptam a számat, nagyon türtőztetnem kellett magamnak. Hirtelen ellöktem magamtól Baekhyunt, aki meglepetten huppant a földre és kivágódtam a teremből, levegőzni akartam. A lehető legmesszebb sétáltam a hóesésben, így legalább nem ismert fel senki sem. Szomorú voltam, bántottam szegény Baekhyunt, előre rettegtem a bánatos kiskutyaszemeitől. Akkor szokott olyat vágni, ha nem tudja, mi miatt bántjuk. Durcásan vágtam le magamat egy lehavazott padra, nem zavart, hogy úgy fogok kinézni, mint aki behugyozott. Lebiggyesztettem az ajkaimat, Baekhyunnal akartam lenni. Olyan jóban akartam lenni vele, mint Sehun Luhannal, hogy mindent elmondhassak neki, mindig rajta akartam lógni.

Este értem csak haza, sokat kellett gyalogolnom, mindenki kíváncsian pillantott fel, de amikor meglátták, hogy nincs bajom, unottan helyezkedtek vissza az elfoglaltságukhoz. Gondoltam belepem a fürdőszobát, az ajtóban viszont belebotlottam egy ásítozó, pizsamás Baekhyunba. Elmosolyodtam, tudtam, hogy most, vagy soha. A vállánál fogva visszatoltam a fürdőbe, meglepetten pislogott rám. Mély levegőt vettem és megcsókoltam. Eszméletlen érzés volt. Nagyon óvatosan viszonozta, kedvem lett volna táncolni. Ezt neked Kim Kibum.

- Kai, te...te... - Szakadt el tőlem dadogva.

- Én. Szeretlek. Téged. Byun Baekhyun. Nagyon. - Tagoltam neki lágyan és megint megcsókoltam.